Kolumbia szélerőművei: ígéret és kihívás az őslakosoknak
José Luis Iguarán, a La Guajira északi Kolumbiában élő Wayuu indián közösség tagja, minden reggel, amikor kilép otthonából, egy lenyűgöző látvánnyal találkozik: tíz hatalmas szélturbina sorakozik a kaktuszokkal borított tájon, a Karib-tenger felé nézve. A Wayuu nép évszázadok óta él az arid félszigeten, amely a kecskék legeltetéséről, termények gondozásáról, sóbányászatról és halászatról híres. A La Guajira területe a világ egyik legnagyobb szélenergiás potenciáljával bír, és Kolumbia energiaátmenetének középpontjába került, ahol a fosszilis tüzelőanyagok helyett a megújuló energiaforrások felé próbálnak elmozdulni. Azonban ez a zöld ambíció nem találkozik mindenki tetszésével, hiszen a helyi közösségek, amelyek területe szoros kapcsolatban áll a kultúrájukkal, hagyományaikkal és a természettel, ellenállásba ütköznek.
Iguarán elmondása szerint az új szélturbinák megjelenése drámai változásokat hozott a tájban. „Felkelsz, és hirtelen már nem látod a fákat. Helyettük a turbinák látványa és zaja fogad,” mondja. A közössége most együtt él a Guajira 1 néven ismert szélerőművel, amely Kolumbia második működő szélturbinás farmja. Jelenleg további 15 szélerőmű építése van folyamatban La Guajirában, és a tervek szerint még sok más is épülni fog. „Éjjel a turbinák zaja megzavarja az álmainkat. Számunkra az álmok szentek,” teszi hozzá.
A Wayuu nép, amely körülbelül 380,000 főt számlál Kolumbiában, és Venezuelába is kiterjed, egyedi hagyományokkal és hiedelmekkel rendelkezik. Az álmok számukra a szellemi világ hídját jelentik, ahol üzeneteket kapnak őseiktől, amelyeket a családban értelmeznek. A Guajira 1 szélerőműtől a közösség számos jótékony hatást tapasztal, mint például tiszta ivóvízhez való hozzáférést, jobb utakat és szilárd téglaházakat, amelyek felváltják a korábbi föld- és kaktuszépítésű otthonokat. A projekt mögött álló Isagen, egy kolumbiai energiaipari cég, évente díjat fizet három helyi közösségnek a szélerőmű jelenlétéért, a villamos energia bevételeinek egy részét, valamint a szén-dioxid-kibocsátási kvóták értékesítéséből származó 20%-ot. Ezeket a kvótákat olyan cégek vásárolják meg, amelyek kompenzálni kívánják szén-dioxid-kibocsátásukat. Iguarán úgy véli, hogy az ilyen energia projektek segíthetnek a Kolumbia második legszegényebb régiójának elengedhetetlen fejlődésében.
Mindazonáltal nem mindenki osztja az optimizmusát. Aaron Laguna, egy Wayuu halász, aki Cabo de la Vela tengerparti falujában él, elmagyarázza, hogy a szélerőművek tiszta energiát termelnek, de megosztottságot hoznak a Wayuu közösségek között. Az ő közössége jelenleg konzultációs folyamatban van egy közeli szélerőmű építése kapcsán, és tapasztalataik szerint sokan panaszkodnak az átláthatóság hiányára, a rossz kompenzációkra, a kulturális normák tiszteletben tartásának elmulasztására és a korrupcióra. „Rossz tárgyalások születnek, és az erőforrások, amelyeket nekünk adnak, nincsenek jól kezelve helyben,” teszi hozzá.
A helyi közösségek és az energiaipari cégek közötti konfliktusok miatt a helyzet feszültté válhat. A Wayuu közösségek egy része ellenzi a projekteket, míg mások úgy érzik, hogy kizárták őket a hasznot hozó tárgyalásokból. Joanna Barney, a kolumbiai Indepaz gondolkodóintézet környezet-, energia- és közösségi igazgatója hangsúlyozza, hogy a „zöld” projektek automatikusan nem jelentik azt, hogy azok jótékony hatásúak. Kolumbiában nincs megfelelő jogi keret, amely lehetővé tenné a környezeti hatások és a társadalmi hatások pontos felmérését.
A helyi közösségek és az energiaipari cégek közötti feszültségek súlyosbodása a közelmúltban a projektelmondások leállításához vezetett, például a spanyol EDP Renováveis két szélerőmű építési terveinek leállításához. A helyi közösségek számának megduplázódása, akik kártérítést kértek, szintén hozzájárult a döntéshez. Hasonlóan, az olasz Enel cég is elhagyta a tervezett szélerőmű építkezését, mondván, hogy a folyamatos tiltakozások miatt a munka megállt. A Guajira 1 projektet is érintették útlezárások, amelyek a helyiek által alkalmazott megszokott tiltakozási forma. Az Indepaz gondolkodóintézet feljegyzett olyan eseteket is, amikor az energiaipari cégek munkatársait támadták meg, beleértve a fegyveres rablásokat és a túszejtéseket.
A Wayuu és a szélerőművek közötti kapcsolat problémákat vet fel, mivel a természeti elemek, például a szél, kultúrájukban más jelentéssel bírnak. Wieldler Guerra kolumbiai antropológus szerint a Wayuu és a szélerőművek között egyértelmű eltérés van a kommunikációban. „Két világ beszél, és nem tudják megérteni egymást,” mondja. Számukra a szél nem csupán egy erőforrás, hanem emberek, mitológiai lények, akiket tiszteletben kell tartani.
A jövőbeli tervek, amelyek a tiszta energia fejlődésére irányulnak, nem mentesek a kihívásoktól. A helyi közösségek elhanyagoltsága, az alacsony oktatási és egészségügyi színvonal, valamint az ivóvízhez való hozzáférés hiánya mind olyan tényezők, amelyek megnehezítik a szélerőművek körüli viták megoldását. Laguna elmondása szerint a közösségének nem lesz lehetősége arra, hogy a helyben termelt villamos energiát használja, mivel azt máshova küldik. Ezzel a paradox helyzettel néznek szembe, miközben a jövőjüket a zöld energia ígérete határozza meg.
Ezeket is érdemes megnézni
A Fed változatlanul tartja a kamatokat a vámok körüli bizonytalanság miatt
Miért fontos a favágás a fenntartható erdőgazdálkodásban?
