Űrből figyelik a mikroszkopikus tengeri élőlényeket a tudósok

A tudósok új kutatási módszert dolgoznak ki, amely lehetővé teszi, hogy a tengervíz színének apró eltéréseiből számolják meg az Antarktisz körüli óceánban élő apró, de rendkívül fontos élőlényeket. Az új kutatás középpontjában az Antarktiszi krill áll, amely mindössze néhány centiméter hosszú, és a Föld egyik legszaporább és legfontosabb állata. Az óceán élővilága – beleértve a bálnákat, pingvineket, fókaikat és tengeri madarakat – mind táplálkozik ezekkel az apró élőlényekkel. Azonban a természetvédelmi tudósok aggódnak amiatt, hogy a halászat és a klímaváltozás negatív hatással lehet rájuk, és új módszereket sürgetnek a krill populációjának nyomon követésére.

Rod Downie, a WWF-UK fő sarkvidéki tanácsadója úgy fogalmazott, hogy az Antarktiszi krill a Déli-óceán szuperhőse. „Apró, el nem ismert hősök, akik hihetetlen tengeri életet tartanak fenn, de a klímaváltozás és a fenntarthatatlan halászat veszélyezteti őket” – tette hozzá. A Strathclyde Egyetem, a WWF és a Brit Antarktiszi Kutatóintézet (BAS) kutatói új módszert fejlesztenek arra, hogy műholdak segítségével meghatározzák a krill mennyiségét az Antarktisz körüli óceánban. A kulcs a tengervíz fényelnyelésének apró eltéréseiben rejlik, amely attól függ, hány krill úszik a vízben.

Dr. Cait McCarry, a Strathclyde Egyetem kutatója nemrégiben tért haza egy Antarktiszra tett útról, ahol krilleket fogott, hogy megmérje ezt a hatást. „Kezdünk a tengervízzel, majd hozzáadunk egy krillt, és megmérjük, mennyi fényt nyel el a víz” – magyarázta. „Ezután hozzáadunk egy másik krillt, és újabb mérést végzünk.” A kutatók szerint a krill sűrűségének és az óceán színének változását pontosan elemző adatok lehetővé teszik, hogy a műholdak segítségével pillanatképeket készítsenek a krill populációról, így a világűrből figyelhetik a krill állományt.

A krill tápláléka a Föld legnagyobb állatainak, köztük az óriás bálnáknak, amelyek több ezer kilométert vándorolnak, hogy táplálkozzanak velük. A krill emellett az egészséges óceán alapját képezi, része egy virtuális ciklusnak: a bálnák krillt esznek, a krill mikroszkopikus növényeket fogyaszt, amelyek a tengeri jégen élnek, és ezek a növények a növekedésük során elnyelik a bolygó felmelegedését okozó szén-dioxidot. Amikor a bálnák ürítenek (óriási mennyiségben), az tápanyagot biztosít a bolygó lehűtéséért felelős tengeri növények számára. Azonban, ahogy a globális felmelegedés következtében emelkednek az óceán hőmérsékletei, a természetvédelmi tudósok aggódnak amiatt, hogy ez a ciklus megszakadhat, és a krill sebezhetővé válhat.

Downie kijelentette: „Sürgősen jobban kell kezelnünk a halászatot, és meg kell védenünk a krill élőhelyeit a tengeri védett területek hálózatában. Ez a projekt új eszközöket adhat a kezünkbe, hogy figyelemmel kísérhessük és megóvjuk ezt a létfontosságú fajt.” Az Antarktiszi krill védelme nemcsak a tengeri ökoszisztémára van hatással, hanem számos más élőlény, köztük a bálnák és más tengeri állatok életére is, amelyek közvetlenül függenek tőlük. A kutatók reményei szerint a műholdas technológia új távlatokat nyithat a krill állományának megfigyelésében, amely segíthet a védelmük és fenntartásuk érdekében tett erőfeszítésekben.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c20g41845jdo