
Szovjet űrhajó visszatér a Földre, közel a bukáshoz
Egy szovjet űrhajó egy része várhatóan szombaton visszatér a Földre, miután több mint ötven évet töltött a Föld körüli pályán. A Kosmos 482 névre keresztelt űreszközt 1972-ben indították el, eredeti célja a Vénusz felfedezése volt. Azonban a küldetése nem teljesült, mivel nem tudott elhagyni a közép-Földi pályát, és végül négy darabra tört. Az amerikai űrügynökség, a NASA információi szerint a legnagyobb eséllyel a leszállóegység egy darabja tér vissza a Föld légkörébe, amely valószínűleg túlélheti a belépést, anélkül hogy teljesen megsemmisülne.
Az Európai Űrügynökség (ESA) előrejelzése szerint a visszatérés várhatóan május 10-én, 09:16 BST körüli időpontban fog bekövetkezni, bár ez az időpont órákig eltérhet. A szakértők elmondják, hogy sok ismeretlen tényező van a visszatéréssel kapcsolatban, például hogy pontosan hol fog landolni a kapszula. Azonban, ha a leszállóegység bármely része túlél, a Föld 70%-át borító óceánok miatt valószínűtlen, hogy jelentős kárt okozna. Stijn Lemmens, az ESA űrszemét-mentesítési elemzője szerint „sokkal valószínűbb, hogy lottót nyersz, mint hogy egy ilyen űrszemét darabja eltaláljon”.
A leszálló kapszula egy kemény, gömb alakú objektum, melynek átmérője körülbelül egy méter, tömege pedig közel fél tonna. Ezt a kapszulát úgy tervezték, hogy elviselje a Vénusz légkörének szélsőséges hőmérsékletét és nyomását, ezért robusztus hőpajzzsal és tartós szerkezettel rendelkezik. Ez az oka annak, hogy a szakértők úgy vélik, hogy a kapszula túlélheti az irányítatlan visszatérést a Föld légkörébe. A kapszula ejtőernyő rendszere, amelyet eredetileg a Vénusz felé történő lassítására terveztek, valószínűleg már régóta degradálódott, mivel több mint ötven évet töltött a világűrben.
Bár a földi emberek számára a kockázat alacsonynak számít, a kapszula várható repülési pályája alapján bárhol landolhat 51,7° északi és déli szélesség között, ami a legnagyobb része a lakott világnak. Ez azt jelenti, hogy a kapszula akár London közelében, vagy akár Dél-Amerika legdélebbi csücskén is landolhat. Az irányítatlan űrszemét incidensek már korábban is előfordultak. Lemmens elmagyarázta, hogy „az ember által készített objektumok visszatérése a Föld légkörébe meglehetősen gyakori jelenség”, hiszen heti rendszerességgel történik nagyobb űrhajók, míg napi szinten kisebb űreszközök esetében. Az objektumok jellemzően elégnek a légkörben, mielőtt elérnék a talajt. Például Kína Long March 5B rakétája 2022-ben az Indiai-óceán felett tért vissza, míg a Tiangong-1 űrállomás 2018-ban a Csendes-óceán felett nagyrészt megsemmisült.
Jelenleg a Kosmos 482-t szorosan figyelik a nemzetközi űrügynökségek. Lemmens hangsúlyozta, hogy a jövőbeli űrhajókat „úgy kell tervezni, hogy biztonságosan kiszedhessék magukat az orbitális pályából, lehetőleg irányított visszatérések révén”. Ez lehetővé teszi a leszállási helyek pontos előrejelzését, csökkentve ezzel a lakott területekre gyakorolt hatás kockázatát, ezzel védve az embereket és az ingatlanokat, miközben „kezeljük az űrszemét környezeti hatását”.

