Trump ásványi üzlete és annak váratlan következményei

Donald Trump 2024-es választási győzelme jelentős csapást jelent a globális klímavédelem számára – ezt állította Christiana Figueres, a volt ENSZ klímavédelmi főtitkár, miután Trump novemberben újra megnyerte a választásokat. Hivatali ideje alatt Trump visszavonta az Egyesült Államokat a Párizsi Klímaegyezményből, amelyet a legfontosabb globális éghajlatvédelmi megállapodásnak tartanak. Ezen kívül megakadályozta, hogy amerikai tudósok részt vegyenek nemzetközi klímakutatásokban, eltávolította a nemzeti elektromos járművek célkitűzéseit, és korábbi elnöke zöld technológiai fejlesztési törekvéseit „zöld átverésnek” nevezte. Mindezek ellenére, Trump igyekezett megállapodást kötni az ukrán elnökkel kritikus ásványi anyagok beszerzéséről, és különösen érdeklődött Grönland és Kanada iránt, melyek mindkettő gazdag kritikus ásványi anyagokban.

A kritikus ásványi anyagok beszerzése Trump számára kiemelt fontosságúvá vált, mivel ezek az anyagok alapvető szerepet játszanak olyan iparágakban, mint a repülőgép- és védelmi ipar, de érdekes módon ezek szükségesek a zöld technológia gyártásához is. A kérdés az, hogy Trump kritikus ásványok iránti fókusza valóban elősegítheti-e az Egyesült Államok zöld technológiai potenciáljának kiaknázását. Elon Musk, a SpaceX és a Tesla vezetője, aki Trump közvetlen munkatársának számít, jól tudja, hogy a kritikus ásványok fontos szerepet játszanak a zöld átmenetben. Az ő cégei például erősen függnek olyan kritikus ásványoktól, mint a grafit (elektromos járművekben), lítium (akkumulátorokban) és nikkel (rakétákban).

Elizabeth Holley, a Colorado School of Mines bányamérnöki tanszékének docense elmondta, hogy minden országnak megvan a saját listája a kritikus ásványokról, amelyek általában ritkaföldfémekből és más fémekből, például lítiumból állnak. A kereslet 2023-ban 30%-kal növekedett, ami leginkább a tiszta energia és az elektromos járművek szektorának gyors fejlődésének tudható be. Az International Energy Agency előrejelzése szerint a következő két évtizedben a lítium iránti kereslet 90%-át, a kobalt iránti kereslet 70%-át és a ritkaföldfémek iránti kereslet 40%-át ezek a szektorok fogják képviselni.

Musk annyira aggódott a lítium beszerzése miatt, hogy három évvel ezelőtt azt tweetelte: „A lítium ára őrületes szintre emelkedett! A Teslának tényleg bele kellene vágnia a bányászatba és a finomításba, hacsak nem javulnak a költségek.” A jelentések szerint az Egyesült Államok gyenge helyzetét a ritkaföldfémek és kritikus ásványok terén egy decemberi jelentés is hangsúlyozta, amely az Egyesült Államok Kormányzati Kiválasztott Bizottsága által készült. A jelentés figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államoknak át kell gondolnia a kritikus ásványok és ritkaföldfémek ellátási láncaira vonatkozó politikáját, mivel a jelenlegi függőségük Kínától kockázatokat hordoz.

Kína dominanciája a piacon részben abból fakad, hogy korán felismerték a zöld technológia által kínált gazdasági lehetőségeket. Bob Ward, a Londoni Gazdasági Egyetem Klímaváltozással és Környezettel foglalkozó Grantham Kutatóintézetének politikai igazgatója elmondta, hogy Kína körülbelül 10 évvel ezelőtt döntött arról, merre halad a trend, és stratégiai úton törekedett nemcsak a megújuló energia, hanem az elektromos járművek fejlesztésére is, így most uralja a piacot. Daisy Jennings-Gray, a Benchmark Mineral Intelligence árképző ügynökség árképzési vezetője elmagyarázta, hogy ezek az ásványok geológiailag korlátozottak, ezért nem garantált, hogy minden országban gazdaságosan kitermelhető tartalékok állnak rendelkezésre.

Trump motivációjában a hátrányos helyzetbe kerülés félelme is szerepet játszik. Christopher Knittel, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) alkalmazott közgazdaságtan professzora szerint Kína dominál a feldolgozás terén, ami a legjövedelmezőbb szakasza az üzletnek. A kulcskérdés azonban az, hogy az Egyesült Államok nem késő-e ahhoz, hogy teljes mértékben kihasználja ezt a szektort. A Biden-adminisztráció a zöld technológiai iparágak támogatására összpontosított az Inflációs Csökkentési Törvény (IRA) bevezetésével, amely adókedvezményeket, hiteleket és egyéb ösztönzőket kínál a szén-dioxid-kibocsátást csökkentő technológiák számára.

A Biden-adminisztráció eddig inkább a feldolgozásra összpontosított, míg Trump új lépései a kritikus ásványok beszerzésére azt jelzik, hogy most már a kitermelésre is figyelmet fordítanak. A hírek szerint Trump hamarosan egy „Kritikus Ásványi Anyagok Végrehajtási Rendeletet” terjeszthet elő, amely további beruházásokat irányozhat elő ennek a célnak a megvalósítására. A pontos részletek még nem ismertek, de szakértők úgy vélik, hogy a rendelet magában foglalhatja a bányászat felgyorsítását, beleértve a gyorsított engedélyezési folyamatokat és a feldolgozó üzemek építésére irányuló beruházásokat.

Bár úgy tűnik, hogy most már elkezdődött a kritikus ásványok biztosítása, a Harvard Üzleti Iskola professzora, Willy Shih hangsúlyozza, hogy az amerikai kormányzat nem rendelkezik elegendő ismerettel a bányászati ellátási láncok technikai összetettségéről. Az elkövetkező időszakban Trump számára fontos kérdés lehet, hogy megtartja-e a Biden-adminisztráció zöld technológiai intézkedéseit, amelyek különösen a republikánus államok számára fontosak, mivel az elmúlt 18 hónapban a republikánus irányítású államok részesedése 77%-ra nőtt a zöld iparági befektetésekből.

Az elkövetkező hónapokban figyelni kell a Trump-adminisztráció lépéseit, mivel a zöld technológiai ipar jövője kulcsfontosságú nemcsak az Egyesült Államok, hanem a globális klímavédelem szempontjából is.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c30mjedjzgpo