Trump vámjai: Dél-Amerika nyerhet rajtuk?
Donald Trump nemrégiben bejelentette, hogy a világ országai milyen kereskedelmi vámokkal kell szembenézniük az Egyesült Államok részéről, amely sok dél-amerikai nemzet számára megkönnyebbülést hozott. A kontinens tizenkét államából tíz a legalacsonyabb, 10%-os vámtételt kapta, míg Guyana és Venezuela kezdetben magasabb, 38%-os és 15%-os vámot kaptak, amelyeket később szintén 10%-ra csökkentettek. A bejelentés különösen figyelemre méltó volt, mivel Trump úgy döntött, hogy 90 napra felfüggeszti a magasabb vámtételeket szinte minden ország esetében. Kivételt képezett Kína, amely 145%-os vámot kapott, valamint Kanada és Mexikó, ahol egyes termékekre 25% vámot vetettek ki. A kommentátorok, akik ezt a helyzetet Dél-Amerika győzelmeként értékelik, arra mutatnak rá, hogy az Egyesült Államok által Kínára, Kanadára és Mexikóra kirótt magasabb vámok vonzóbbá tehetik a dél-amerikai termékeket az amerikai és globális vásárlók számára.
Ez a nézet azonban leegyszerűsíti a Dél-Amerikát érintő szélesebb globális kereskedelmi instabilitást, amelynek a kontinens is ki van téve. Dél-Amerika gazdag nyersanyagokban, és legnagyobb gazdaságai, Brazília és Argentína, jelentős szója- és kőolaj-exportőrök, valamint Brazília esetében vasércet is termelnek, amely az acélgyártás alapanyaga. Az Egyesült Államok óriási vámjai a kínai árukra, valamint Kína válaszlépései, amelyek során 125%-os vámot vetett ki az amerikai importokra, lehetőségeket teremthetnek a dél-amerikai exportőrök számára. Például Brazília növelheti mezőgazdasági exportjait Kínába, hogy pótolja az Egyesült Államok által korábban biztosított ellátmányt. Kína már most is Brazília legnagyobb exportpiaca, amelyet az Egyesült Államok követ. A Trump első hivatali ideje alatt bevezetett vámok precedenst teremtettek, hiszen Kína ekkor az Egyesült Államoktól vásárolt áruk egy részét Brazíliába irányította, ami megnövelte a brazil szója exportját.
Frederico D’Avila, egy farmer és volt politikus, aki a korábbi brazil elnök, Bolsonaro oldalán állt, azt nyilatkozta, hogy Trump első hivatali ideje „kiváló volt a brazil mezőgazdaság számára”, mivel „Trump vámtarifái abban az időszakban kedveztek nekünk”. Ezzel szemben Juan Carlos Hallak, a Buenos Aires-i Egyetem nemzetközi gazdaságtan professzora figyelmeztetett arra, hogy a „kétoldalú akadályok” emelése a nyersanyagok esetében sokkal inkább azt befolyásolja, hogy „ki kinek ad el”, semmint hogy a eladók pénzügyi nyereségét növelné. Szerinte a dél-amerikai országok ne várjanak nagyobb pénzügyi nyereséget Trump intézkedései nyomán, csupán különböző vásárlókra számíthatnak.
A dél-amerikai szektorok másik része is reménykedik abban, hogy Trump intézkedései következtében több globális eladást nyerhetnek, mivel más országok kevesebbet vásárolnak az Egyesült Államoktól. Például a brazil marhahúsipar azzal a céllal látogatott Japánba, hogy megnyissa a japán piacot a brazil marhahús exportja előtt. Jelenleg Japán a marhahúsának 40%-át az Egyesült Államoktól szerzi be, de ha Trump az országot 24%-os vámokkal fenyegeti, Tokió valószínűleg több húst fog vásárolni Dél-Amerikából. Más brazil iparágak, mint a kávé és a lábbeli, versenyelőnyhöz juthatnak ázsiai riválisaikkal szemben az amerikai piacon.
Brazília a világ legnagyobb kávétermelője, amelyet Vietnam, Indonézia és Kolumbia követ. Trump kezdetben 46%-os vámot vetett ki Vietnambra és 32%-ot Indonéziára. Míg ezek a magasabb vámtételek most szünetelnek, ha júliusban visszaállítják őket, az jelentősen megdrágítja a két ország kávéját az Egyesült Államokban. Ez kedvező helyzetbe hozhatja a brazil és kolumbiai kávét, amelyek már most is a fő beszállítók az amerikai piacon. A brazil cipőgyártók is növelhetik az exportjaikat az Egyesült Államokba a kínai exportokra kirótt magas vámtételek következtében.
A helyzet bonyolultabb, mint ahogy azt elsőre gondolnánk. A 10%-os vám is jelentős, és még a legkisebb vámtételekkel rendelkező országok is csökkent kereslettel nézhetnek szembe az Egyesült Államokban, ha az árak emelkednek. Ez különösen kockázatos lehet az olyan importok számára, amelyek versenyeznek az amerikai belföldi termeléssel, mint például az olaj, szója, réz, vasérc, arany és lítium. Az Egyesült Államok már most is 25%-os vámtételeket vetett ki az alumíniumra és az acélra minden országból, és Brazília, mint ezeknek a fémeknek a termelője, nagy nyersanyagkészletekkel rendelkezik.
A jövőbeli kilátások is aggasztóak, mivel Eduardo Levy Yeyati, egykori argentin központi banki vezető közgazdász figyelmeztetett arra, hogy a nyersanyagárak és a globális kereslet ingadozása komoly hátráltató tényező Dél-Amerika számára. A Trump által bevezetett vámok következtében a globális nyersanyagárak volatilitása súlyosan érintheti Chilét és Perut, ahol a réz a legfontosabb exporttermék. Yeyati arra figyelmeztetett, hogy ha Brazília és Argentína megnöveli az Egyesült Államokba irányuló exportját, az magasabb vámokat eredményezhet Trump részéről, mivel Trump célja a belföldi termelés ösztönzése, nem pedig a más országokból származó importok növelése.
Összességében tehát Dél-Amerika helyzete rendkívül bonyolult és sokrétű, ahol a Trump által bevezetett vámok hatásai nem egyértelműek, és a jövőbeni lehetőségek és kockázatok egyaránt jelen vannak.
Ezeket is érdemes megnézni
Erzsébet királynő temetése: emlékezetes búcsú pillanatai
Blahalouisiana Barbi mesél a zenekar sikereiről és jövőbeli terveiről
