Ki nyeri a versenyt az emberi robotok fejlesztésében?

Egy fényes tavaszi reggel van Hannoverben, Németországban, és éppen egy robothoz készülök találkozni. Meghívtak, hogy megtekintsem a G1 nevű humanoid robotot, amelyet a kínai Unitree cég fejlesztett ki, a világ egyik legnagyobb ipari vásárán, a Hannover Messe-en. A G1 körülbelül 130 centiméter magas, ami kisebb és kedvezőbb árú, mint a piacon elérhető többi humanoid robot. Mozgása rendkívül folyékony, és ügyessége olyan szintű, hogy a róla készült videók, amelyeken táncol vagy harcművészeti mutatványokat végez, vírusként terjedtek el az interneten.

Ma a G1-et Pedro Zheng, a Unitree értékesítési menedzsere távirányítja. Elmondja, hogy a vásárlóknak minden G1-et programozniuk kell az autonóm funkciókhoz. Az arra járók megállnak, és aktívan próbálnak kapcsolatba lépni a G1-gyel, ami nem mondható el sok más gépről, amelyeket a hatalmas konferenciateremben bemutatnak. Kinyújtják a kezüket, hogy kezet fogjanak vele, hirtelen mozdulatokat tesznek, hogy lássák, reagál-e, nevetnek, amikor a G1 integet vagy hátradől, és elnézést kérnek, ha véletlenül nekiütköznek. Valami van a robot emberi formájában, ami, bár kicsit hátborzongató, mégis megnyugtatja az embereket.

A Unitree csak egy a sok cég közül, amelyek világszerte humanoid robotokat fejlesztenek. A potenciál hatalmas: az üzleti szféra számára egy olyan munkaerőt ígér, amelynek nem kell szabadságot kérnie, és nem igényel fizetésemelést. Ezen kívül a végső háztartási gépként is funkcionálhatna: ki ne szeretne egy gépet, amely elmosogat és kimos? Azonban a technológia még mindig messze van attól, hogy ezt megvalósítsa. Míg a robotkarok és mobil robotok évtizedek óta elterjedtek a gyárakban és raktárakban, az ottani munkakörülmények kontrollálhatóak, és a dolgozók biztonsága is megoldható. Humanoid robotot bevezetni egy kevésbé kiszámítható környezetbe, mint például egy étterem vagy otthon, sokkal nehezebb feladat.

Ahhoz, hogy a humanoid robotok hasznosak legyenek, erősnek kell lenniük, ugyanakkor ez potenciálisan veszélyessé is teszi őket – egy rosszkor bekövetkező esés akár súlyos balesetet is okozhat. Rengeteg munka szükséges ahhoz, hogy azokat a mesterséges intelligenciákat kifejlesszék, amelyek az ilyen gépeket irányítják. A Unitree képviselője a BBC-nek elmondta, hogy az AI még nem érte el azt a áttörési pillanatot, amely lehetővé tenné a komplex feladatok logikus megértését és végrehajtását. Jelenleg a G1-et kutató intézményeknek és technológiai cégeknek értékesítik, akik a Unitree nyílt forráskódú szoftverét használhatják fejlesztéshez.

A jelenlegi trendek alapján a vállalkozók leginkább a raktárakban és gyárakban alkalmazható humanoid robotokra összpontosítanak. Az egyik legismertebb ezek közül Elon Musk cége, a Tesla, amely a Optimus nevű humanoid robotot fejleszti. Musk januárban bejelentette, hogy idén „több ezer” robotot fognak építeni, és arra számít, hogy ezek „hasznos dolgokat” fognak végezni a Tesla gyáraiban. Más autógyártók is hasonló irányba haladnak: a BMW nemrég humanoid robotokat vezetett be egy amerikai gyárában, míg a dél-koreai Hyundai cég több tízezer robotot rendelt a Boston Dynamics-tól, amelyet 2021-ben megvásárolt.

Thomas Andersson, a STIQ kutatócég alapítója 49 olyan vállalatot követ, amelyek humanoid robotokat fejlesztenek. Ha a definíciót szélesebbre vesszük, és olyan robotokat is beleértünk, amelyek két karjuk van, de kerekeken mozognak, akkor már több mint 100 céget vizsgál. Andersson véleménye szerint a kínai cégek valószínűleg dominálni fogják a piacot, hiszen Kínában hatalmas az ellátási lánc és az egész ökoszisztéma a robotika terén, ami megkönnyíti a fejlesztéseket és a kutatás-fejlesztést.

A Unitree kiemeli ezt az előnyt: a G1 ára, 16 000 dollár (12 500 font) viszonylag olcsónak számít a robotok között. Andersson arra is felhívja a figyelmet, hogy a befektetések az ázsiai országokat részesítik előnyben. A STIQ legutóbbi jelentése szerint a humanoid robotokra szánt összes finanszírozás közel 60%-át Ázsiában gyűjtötték össze, míg az Egyesült Államok a maradékot vonzza. A kínai cégek számára előny, hogy állami és helyi kormányzati támogatást élveznek. Például Sanghajban van egy államilag támogatott képzőközpont, ahol tucatnyi humanoid robot tanul feladatokat végrehajtani.

De hogyan tudnak az amerikai és európai robotgyártók versenyezni ezzel? Az angliai Bristolban Bren Pierce három robotikai céget alapított, és legújabb vállalkozása, a Kinisi most indította el a KR1 robotot. Míg a robotot az Egyesült Királyságban tervezték és fejlesztették, a gyártása Ázsiában történik. Pierce hangsúlyozza, hogy európai vagy amerikai cégként az a probléma, hogy minden alkatrészt Kínából kell beszerezniük, ami logikátlanná teszi a gyártást. A KR1-t kifejezetten raktárakba és gyárakba tervezték, és nem rendelkezik lábakkal, mivel ezek a helyek általában sík padlóval rendelkeznek.

A Pierce által létrehozott robotok ára is kedvező, mivel a piacon elérhető, tömegtermelt alkatrészekből készülnek. „A filozófiám az, hogy vásárolj meg minél több dolgot készleten,” mondja. A KR1-t most pilot ügyfeleknek adják tesztelésre, de Pierce optimizmusa ellenére úgy véli, hogy a robotok elterjedése az otthonokban még messze van. „Az utolsó 20 év hosszú távú álmom az volt, hogy megépítsem az ‘mindent tudó’ robotot,” mondja. „Azt hiszem, hogy ez a végső cél, de ez egy nagyon bonyolult feladat.”

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c62jxdxng7do