Fedezd fel az Északi-sark titkos archívumát, ahol a nagy művek másolatai várnak
A sarkkörön túli, fagyos és hegyvidéki Svalbard szigetcsoport Norvégia szárazföldje és az Északi-sark között félúton helyezkedik el. Ez a távoli terület otthont ad számos jegesmedvének és csupán néhány ritka településnek. Az egyik ilyen település a világ legészakibb városa, Longyearbyen, ahol a település határában egy régi, bezárt szénbányában található az Arctic World Archive (AWA), vagyis az Északi-sark Világarchívuma. Ez az alagútrendszerben található hely egy adatmegőrző létesítmény, ahol az ügyfelek pénzért tárolhatják adataikat filmre rögzítve, hosszú évtizedekre, sőt akár évszázadokra is.
Rune Bjerkestrand, az archívum alapítója elmondta, hogy a céljuk az információk megőrzése a technológiai elavulás, az idő és az öregedés ellen. Az archívum megnyitása óta, ami nyolc évvel ezelőtt történt, több mint 100 adatbetét érkezett különböző intézményektől, vállalatoktól és magánszemélyektől, több mint 30 országból. Az itt tárolt digitális anyagok között találhatók 3D-s modellek a Taj Mahalról, régi kéziratok a Vatikáni Könyvtárból, a Föld műholdas megfigyelései, valamint Edvard Munch híres festménye, a Sikoltás. Az AWA kereskedelmi működés keretein belül zajlik, és a norvég Piql adatmegőrző cég technológiájára támaszkodik, amelynek vezetője szintén Bjerkestrand.
Az Arctic World Archive ötlete a közelben található Globális Magbankból származik, ahol a növényfajták megőrzésére szolgáló adatok találhatók, és amely lehetővé teszi a termények újraélesztését természeti katasztrófák vagy emberi tevékenység következményeként. Bjerkestrand úgy véli, hogy Svalbard ideális hely az ilyen jellegű adatmegőrző létesítmény számára, mivel távol van a háborúktól, válságoktól és terrorizmustól. Az archívumban hűvös és száraz környezet található, a hőmérséklet egész évben fagypont alatt marad, ami ideális feltételeket biztosít a filmek biztonságos tárolásához évszázadokon át. Ha a globális felmelegedés következtében az arktikus permafroszt megolvadna, az archívum még akkor is képes megőrizni tartalmát.
A helyiség hátsó részén található egy másik nagy fém doboz, amely a GitHub Code Vaultot tartalmazza. A szoftverfejlesztő itt több száz tekercs nyílt forráskódot archívál, amelyek a számítógépes operációs rendszerek, szoftverek, weboldalak és alkalmazások alapjait jelentik. Kyle Daigle, a GitHub operatív igazgatója hangsúlyozta, hogy rendkívül fontos az emberek számára a szoftver jövőjének biztosítása, mivel ez a mindennapi életünk szempontjából kritikus fontosságúvá vált.
A Piql központjában, Norvégia déli részén, az adatfájlokat fényérzékeny filmre kódolják. A cég szakemberei elmondták, hogy az adatok bitsorozatként léteznek, amelyeket képekké alakítanak át. Amint a film ki van exponálva és feldolgozva, a végeredmény egy szürke színű film lesz, amely közelről nézve apró QR-kódokhoz hasonlít. Az információ nem törölhető vagy módosítható, és könnyen visszanyerhető.
A hosszú távú tárolási módszerekkel kapcsolatban azonban felmerül a kérdés, hogy az emberek a jövőben meg fogják-e érteni, mit őriztek meg, és hogyan lehet azt visszanyerni. A Piql ezt a problémát is figyelembe vette, ezért egy olvasható útmutatót is nyomtatnak a filmre, amelyet nagyítva is lehet használni. Az archívum évente három alkalommal fogad adatbetéteket, és amikor a BBC munkatársai látogatást tettek, éppen veszélyeztetett nyelvek felvételei és Chopin zeneszerző kéziratai kerültek betételre.
A világ legnagyobb gazdaságai közötti kereskedelmi háború enyhülése is a téma része, hiszen a technológiai fejlődés gyorsan halad, de ez a digitális korszak új kihívásokat is hoz magával, amelyekkel szembe kell nézni. Az archívum tehát nem csupán egy adatmegőrző létesítmény, hanem egy jövőbeli örökség megőrzésének szimbóluma is, amely lehetővé teszi, hogy a múlt tapasztalatait és tudását átörökítsük a következő generációk számára.
Ezeket is érdemes megnézni
Új munkahelyek teremtése a British Steel-nél: 180 állás a termelésben
Kinek higgyünk az időjárás-előrejelzésben?
