Gazdaság,  Hírek

Xi jelzi, hogy közel akar lenni Putinhoz, de nem túlságosan

Xi Jinping, Kína elnöke és orosz hivatali partnere, Vlagyimir Putyin úgy tűnik, mint a legjobb barátok. A napokban Xi a győzelem napi felvonuláson a Vörös téren Putyin jobbján foglalt helyet, ezzel is jelezve, hogy szoros szövetségese Oroszországnak. Xi a rendezvény előtt arról beszélt, hogy az Oroszország és Kína közötti kapcsolat „törhetetlen”, és hogy a két ország „acélbarátok” kell, hogy legyenek. Ez már Xi tizenegyedik látogatása Oroszországban elnökként 2013 óta, és a két vezető eddig több mint 40 alkalommal találkozott. Putyin a közeljövőben Kínába is ellátogat, és a múltban még ritka nyilvános ölelést is megosztottak egymással. Azonban a két ország közötti viszony mögött sokkal bonyolultabb dolgok húzódnak meg, mint amit a nyilvános események sugallnak.

Mathieu Boulegue, az Európai Politikai Elemző Központ munkatársa úgy nyilatkozott, hogy bár sok látható és patriotikus együttműködést figyelhetünk meg a két vezető között, a valóság ennél sokkal összetettebb. „Lehetnek barátok egy oldalon, miközben más területeken konkurálhatnak is egymással” – mondta Boulegue. Az ilyen szimbólumok és a közös megjelenések mögött érdemes figyelni a valódi tartalomra is. Valójában Xi egy nagyon vékony határon egyensúlyozik. Oroszország fontos partnere Kínának, de Putyin Ukrajna elleni inváziója miatt világszerte elítélt vezetővé vált. Pekingnek óvatosnak kell lennie, hogy a Moszkvával ápolt barátság ne szigetelje el más lehetséges partnereit, különösen, mivel gazdasági háborút vív az Egyesült Államokkal.

Kína már hónapok óta próbálja megnyerni Európát, különösen Donald Trump elnökké választása óta, amikor is Peking igyekezett stabil alternatív globális partnerként feltüntetni magát a Washingtonból érkező kiszámíthatatlan politikával szemben. A közelmúltban, kedden Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és António Costa, az Európai Tanács elnöke üzenetet váltottak Xi elnökkel és Li Qiang miniszterelnökkel, hogy megünnepeljék a kétoldalú kapcsolatok 50. évfordulóját. Azonban a lehetséges partnerség legnagyobb akadálya a Peking és Moszkva közötti szoros kapcsolat, valamint Kína gazdasági támogatása Oroszország számára. Kína nem ítélte el régi barátját az invázió miatt, hanem inkább a „válság” befejezésére szólított fel.

Ha Xi túl közel áll Putyinhoz, az feszültséget okozhat Európával, amely éppen barátságot keres. Azonban a kínai vezetőnek van egy másik fontos üzenete is. Trump kezdeti próbálkozásai az Ukrajnában zajló háború befejezésére Putyin közeli barátságát hangoztatták, ami arra késztette az elemzőket, hogy megkérdezzék, vajon Washington megpróbálja-e meglazítani a Moszkva és Peking közötti kötelékeket. Xi világossá akarja tenni Trump számára, hogy ez nem lehetséges. „Együtt meg kell akadályoznunk minden olyan tervet, amely megzavarja vagy aláássa a barátságunkat és bizalmunkat” – írta Xi egy aláírt cikkben az orosz médiának.

Putyin és Xi egyaránt „mélyen destabilizálónak” nevezte Trump terveit egy „Arany Kupola” rakétavédelmi rendszer létrehozására az Egyesült Államok felett, és azt állították, hogy ez fegyveres űrt teremt. Mindkét vezető igyekszik bemutatni a világrend alternatíváját, szemben azzal, amit az Egyesült Államok hegemóniájaként látnak. Ugyanakkor Xi tudatában van annak, hogy míg Kína szuperhatalom, Oroszország hatalma már korlátozott. Az ukrajnai háború gyengítette Oroszország gazdaságát és megcsapolta haderejét. A nyugati szankciók Oroszországot Kínától való gazdasági függőség felé terelik, így a Kreml világszínpadon való helyzete is gyengült. Boulegue megjegyezte, hogy „Oroszországnak sokkal nagyobb szüksége van Kínára, mint fordítva”. Putyin talán támaszkodik barátjára, miközben együtt nézik a tankokat a Vörös téren, és együttműködhetnek, amikor szükségük van egymásra. De a nagy kijelentések, mosolyok és kézfogások mögött olyan potenciális források húzódnak meg, amelyek a jövőben feszültségeket okozhatnak a két ország között. A közelmúltban Putyin az éves felvonulás keretein belül emlékezett meg az ukrajnai háború hátrányos következményeiről, és a beszédében a három éve tartó konfliktust a náci Németország ellen vívott háborúra próbálta rákoncentrálni. A világ két legnagyobb gazdaságának kereskedelmi háborúja enyhülni látszik, és a jövő héten egy háromnapos tűzszünet lehetősége is felmerült, amit Moszkva javasolt.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c753ng233nvo

Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük