Svájc városa büntetést kapott a környezetvédelmi célok elmaradása miatt

Gothenburg, Svédország második legnagyobb városa, folyamatosan bizonyítja környezeti elkötelezettségét, és ezzel együtt pénzügyi lépéseket tesz a fenntarthatóság érdekében. 2022-ben Gothenburg városa volt az első helyi önkormányzat a világon, amely „fenntarthatósági kölcsönt” (Sustainability Linked Loan – SLL) vett fel. Ez a finanszírozási forma olyan éves környezeti és társadalmi javulásokra épül, amelyeket a kölcsönfelvevő és a bankok között előre meghatároztak. Gothenburg négy fő célterülete a megújuló energiaforrásokra való átállás, a városi járműflotta elektromos üzemmódra való átváltása, az önkormányzati épületek, például kórházak és iskolák energiafogyasztásának csökkentése, és a város legszegényebb kerületeinek fejlesztése.

A városnak minden évben teljesítenie kell a megállapodott javulási szintet ezeken a területeken ahhoz, hogy a kölcsön éves díja 0,1%-kal csökkenjen, ami körülbelül 100 000 koronát (10 500 dollárt, 8 000 fontot) jelent. Ha azonban egyik célt sem sikerül elérni egy meghatározott mértékben, akkor a városnak büntetést kell fizetnie az adott összeggel megegyezően. 2022-ben és 2023-ban Gothenburg elkerülte a pénzügyi büntetést, de a 2024-re vonatkozó legújabb adatok alapján a város nem tudta teljesíteni a megújuló energiaforrásokra való átállás célját, így 150 000 koronás büntetésre számíthat. Ezt azonban ellensúlyozza a költségcsökkentés, amit az energiaköltségek csökkentésével és a társadalmi fejlesztések elérésével ér el.

Fredrik Block, Gothenburg város portfóliómenedzsere elmondta, hogy a helyi hatóság szándékosan „ambiciózus” célokat tűzött ki. „A célok magasra tűzése segíti, hogy az egész szervezet e célok elérésére törekedjen – mondta Block. – Nem haladunk olyan gyorsan, ahogyan szerettük volna, de lépésről lépésre haladunk. Célunk, hogy 2030-ra közel karbonsemlegesek legyünk.” Hozzátette, hogy nem a pénz miatt teszik ezt, hanem hogy bemutassák a város fontos munkáját és az éves előrehaladást. „A világ elé szeretnénk tárni, hogy ezek a problémák vannak, és ezek a jó dolgok.”

A város legszegényebb területeinek fejlesztését és a célok elérését éves lakossági felmérések alapján mérik. A lakosok véleményét kérdezik a területek biztonságáról és tisztaságáról. Kulcsfontosságú kezdeményezések közé tartozott a lakások biztonságának növelése, a megfigyelőkamerák számának növelése és a rendőri jelenlét fokozása a bűnmegelőzés érdekében olyan városrészekben, mint Hjallbo és Biskopsgarden, ahol magas a bűnözés és a munkanélküliség, valamint jelentős a bevándorló lakosság.

A Framtiden nevű közszolgáltató, amely Gothenburg városának tulajdonában áll, komolyan veszi a fejlesztési munkát. Lars Bankvall, a kutatás-fejlesztési igazgató kifejtette: „Ezekben a hátrányos helyzetű területekben a lakások többségét mi birtokoljuk. Mi vagyunk az egyetlen hivatalos szerv ezekben a környékekben.” Bankvall úgy véli, hogy a város legfontosabb eszközének tartja magát, mivel jelentős pénzügyi forrásokkal rendelkezik.

Faduma Awil, egy szociális munkás, aki most karrier-tanácsadást végez egy foglalkoztatási központban Gothenburgban, aggasztónak tartja, hogy a megnövekedett kamerák és rendőri jelenlét rossz üzenetet küld a város szegényebb területein élő fiataloknak. „Mit gondolnak a gyerekeink, amikor mindenhol kamerákat látnak Hjallbóban, de egy svéd lakóhelyen nincsenek? Hogyan éreznék magukat, ha folyamatosan figyelik őket a rendőrök?” – tette fel a kérdést Awil. Szerinte a lakossági felmérések hatékonyságát és pontosságát is megkérdőjelezi, és úgy érzi, hogy a város túlzottan a környezeti célokra összpontosít, miközben a hátrányos helyzetű területek fejlesztésére kevesebb figyelmet fordít. „Az embereknek ezekben a területekben nem a környezet a legfontosabb. Iskolába kell járniuk, dolgozniuk kell, enniük kell” – hangsúlyozta Awil.

A fenntarthatósági kölcsönök tárgyalása egy összetett és szigorú folyamat, amely Gothenburg városának egy évet vett igénybe, nem kevesebb, mint hat nagy nordikus bank részvételével. A Bloomberg pénzügyi hírügynökség adatai szerint 2023-ban a globálisan kibocsátott SLL-ek száma 56%-kal csökkent, ami jól mutatja, hogy mennyire nehéz ilyen kölcsönhöz jutni. Mats Olausson, a svéd SEB bank fenntarthatósági tanácsadója elmondta, hogy a bank már elutasított potenciális SLL-kérőket, mert a javasolt céljaik nem voltak elég ambiciózusak.

Gothenburgban a város jelenlegi környezeti és társadalmi célkitűzései 2030-ig tartanak. Block hangsúlyozta, hogy a részletes éves SLL-jelentés megmutatja a potenciális jövőbeli befektetőknek, hogy a pénzük milyen különbséget tehet. „A bankok szívesen adnak pénzt fenntartható városoknak, ezért az SLL-jelentésünk keretein belül bemutatott előrehaladásunk vonzóbbá teszi a várost a befektetők számára.”

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c5yx1rl8dk2o