
Örményország Silicon Valley-jének megteremtése a Kaukázusban
Örményországban a technológiai oktatás már fiatal korban elkezdődik. Jereván külvárosában, egy tipikus háromszintes állami iskolában találkozunk Slavikkal, aki kilencévesen saját találmányát mutatja be: egy dobozt, amely három LED világítással rendelkezik. Maria, a 21 éves technológiai edző, aki a csoportot vezeti, büszkén mesél arról, hogy Slavik megtanulta, hogyan lehet irányítani a készüléket, és ismeri a programozási nyelvet is. „A kód, amit lát, az ő munkája” – mondja Maria. Mellette a tizennégy éves Eric és Narek egy okos üvegház modellt mutatnak be, amely hőmérsékletet figyel és automatikusan vezérli a ventilátorokat egy mobilalkalmazáson keresztül. A többi gyerek is lelkesen mutatja be saját találmányaikat: játékokat, robotokat, alkalmazásokat és okos otthoni projekteket. A tizenegy éves Arakel például egy kartonból készült házmodellt tart a kezében, amelyen egy kihúzható ruhaszárító található. „Ezzel megkönnyítettem anyukám dolgát, az egyik rész a tetőn van, a másik pedig egy motor” – mondja. „Amikor esik az eső, a kötél a tető alá húzódik, így szárazon tartja a ruhákat.”
Ezek a fiatal feltalálók mérnöki laboratóriumi órákra járnak, ahol programozást, robotikát, kódolást és 3D modellezést tanulnak. Az Armath program, amely 2014-ben indult, ennek a kezdeményezésnek a része. Az „Armath” szó angolul „gyökér”-t jelent, és jelenleg 650 Armath labor található az ország iskoláiban. A kezdeményezést az Advanced Technology Enterprises Szövetsége (UATE) indította el, amely több mint 200 high-tech örmény céget képvisel. Sarkis Karapetyan, az UATE vezérigazgatója elmondja, hogy a céljuk az, hogy Örményországot egy technológiai központtá alakítsák, amely értékeket teremt az ország és a világ számára. Az ő nyitott irodájában, Jerevánban arról beszél, hogy ma körülbelül 4,000 technológiai cég működik Örményországban. Az Armath program a UATE oktatási és munkaerőfejlesztési programjának része, amely a legjobbnak számít az országban a köz- és magánszektor együttműködése terén. Karapetyan azt is hozzátette, hogy évente 2 millió dolláros költségvetést kapnak az államtól az edzők fizetésének fedezésére.
Ma már több mint 600 edző dolgozik a program keretében, és 17,000 aktív diák vesz részt az órákon. A cél pedig az, hogy évente 5,000 tehetséges gyerek válassza a mérnöki pályát. Örményország, amely 2.7 millió lakosával a legkisebb ország a Dél-Kaukázusban, évtizedek óta zárt határokkal küzd a szomszédos Azerbajdzsánnal és Törökországgal fennálló területi viták miatt. Az ország nem rendelkezik természeti erőforrásokkal, és tengerhez sem fér hozzá, de a szovjet időszak alatt a matematika és a számítástechnika központja volt. Az 1956-ban alapított Jereváni Tudományos Kutatóintézet a Matematikai Gépekért már 1960-ra kifejlesztett két első generációs számítógépet.
Ma Örményország arra törekszik, hogy a technológiai örökségére építve a Kaukázus tech központjává váljon. Az eddigi eredmények biztatóak. A Picsart nevű, mesterséges intelligenciával működő fotó- és videószerkesztő alkalmazást 2011-ben indították el Örményországban, és ma a cég értéke 1.5 milliárd dollárra nőtt. Továbbá a Krisp, amely hangfeldolgozó szoftvert gyárt, és a Service Titan, amely üzleti szoftvereket kínál, szintén sikeres örmény vállalkozások. Az évi jelentések szerint Örményország a legjobb hely a Kaukázusban cégek alapításához, a globális rangsorban pedig a 57. helyen áll. Ezzel szemben Grúzia a 70., Azerbajdzsán pedig a 80. helyen található.
Örményország technológiai fejlődésének egyik kulcsfontosságú tényezője a globális örmény diaszpóra, amelynek körülbelül 75%-a a világ különböző részein él. Ez a közösség fontos kapcsolatokat biztosít, különösen az Egyesült Államok technológiai iparágában. A Kaliforniában élő 1.6 millió örmény származású ember körében sokan dolgoznak a tech szektorban. Samvel Khachikyan, a SmartGate nevű kockázati tőkealap programigazgatója elmondta, hogy az amerikai nagyvállalatok vezetésében gyakran találkozhatunk örményekkel.
A SmartGate segít az örmény vállalkozóknak, hogy az Egyesült Államokban működést indítsanak. „Ha egy örmény startup, két fiatal úgy dönt, hogy az Egyesült Államokba költözik, hogy ott próbálkozzon, de nincsenek kapcsolataik és nem ismerik a kultúrát, nagyon nehéz dolguk lesz.” – mondta Khachikyan. A SmartGate segít az örmény alapítóknak a Szilícium-völgyben és Los Angelesben való intenzív hálózatépítésben, ám sok örmény startup először a hazai piacon teszteli termékeit.
Irina Ghazaryan, a Dr Yan nevű alkalmazás alapítója, amely forradalmasítja az örmények egészségügyi hozzáférését, szintén az itthoni piacon kezdett. Az applikáció lehetővé teszi, hogy a páciensek könnyebben foglaljanak időpontot orvosokhoz. „A páciensek nem találták meg a megfelelő orvosokat, az orvosok pedig a végtelen telefonhívásokkal küzdöttek” – magyarázta. Az alkalmazás előfizetési modellben működik, ahol az orvosok fizetnek a platformon való megjelenésért. Ghazaryan elmondta, hogy a bevételük havonta legalább 25%-kal nő, és már közel állnak a nyereséghez, ami lehetővé teszi számukra, hogy más piacokra, például Üzbegisztánba is terjeszkedjenek.
A 2022-es orosz-ukrán háború következtében a helyi tech ökoszisztéma váratlan lökést kapott, amikor több ezer orosz IT szakember hagyta el hazáját, és sokan közülük Örményországban telepedtek le. Az amerikai chipgyártó óriás, az Nvidia is átköltöztette orosz irodáját Örményországba. Vasily, egy orosz IT tanácsadó, aki 2023-ban költözött Örményországba, azt nyilatkozta, hogy „Örményország volt a legbarátságosabb hely az oroszok számára, hogy segítsenek nekik az áttelepedésben és alkalmazkodásban.” Becslések szerint a helyi orosz IT közösség most 5,000-8,000 főt számlál, ami fontos készségeket pótol a helyi tech szektorban, például adatfeldolgozás, kiberbiztonság és pénzügyi technológiák terén. Vasily azonban figyelmeztetett, hogy Örményország drága lehet, és csökkenteni kell az IT cégekre nehezedő adóterheket, hogy azok hosszú távon is

